A csicseriborsó, népiesen bagolyborsó, egy kiemelkedően magas tápértékű és növényi fehérjetartalmú hüvelyes zöldségféle. Hazánkban leginkább szárított, konzerves és üveges formában juthatunk hozzá. Az egészséges, valamint a vegetáriánus és vegán étrendet követők körében egyaránt népszerű alapanyag, mert megoldás a növényi fehérjeforrás bevitelére, amely egyébként nagy kihívást jelent.
A magas, közel 20% fehérje-, 40% szénhidráttartalma mellett, számtalan ásványianyag- és vitamintartalommal is rendelkezik, amely kedvező hatással van szervezetünkre.
Amit a csicseriborsó elkészítéséről tudni érdemes
Ebben a cikkünkben élettani hatás szempontjából nézzük meg, amit a csicseriborsó elkészítésénél érdemes szem előtt tartani.
Annak ellenére, hogy a csicseri emészthetősége jobb, mint a babé vagy a lencséé, fontos, hogy felhasználás előtt ugyanúgy áztassuk be. Természetesen a konzerves és üveges borsó esetében nem kell, azok már elkészített formában kaphatók.
Az áztatás részleteiről bővebben a „Csicseriborsó elkészítése és felhasználása” cikkünkben találsz bővebb leírást.
A csicseriborsó, mint sok más hüvelyes növény, tartalmaz lektint, amely nem épp pozitívan hat a szervezetünkre. A lektinek, azaz ragadós fehérjék, problémákat tudnak okozni a bélrendszerünkben, amelyek autoimmun betegségek kialakulásához vezethetnek. Erről számtalan kutatás és tanulmány is készült. Bővebb információt, Dr. Csicsor János videójában találsz: „Lektinek és az autoimmun betegségek kapcsolata”.
A csicseriborsó szervezetre gyakorolt hatása
100 gr csicseriborsó megközelítőleg 20 g fehérjét és 40 g szénhidrátot tartalmaz. Ezek mellet magas ásványianyag és vitamintartalommal rendelkezik. Többek között folsavat, E-vitamint, B1-, B6-vitamint, kalciumot, magnéziumot, foszfátot, vasat és cinket is tartalmaz.
Rostokban gazdag, ami elsősorban az emésztést és a bélfalak tisztítását, így a szervezet méregtelenítését segíti, valamint pektin tartalmának köszönhetően csökkenti a koleszterinszintet, így segít a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében is.
Alacsony glikémiás-indexe miatt a cukorbetegeknek, vastartalma miatt pedig a terhes kismamáknak is ajánlott a rendszeres fogyasztása, a késő esti órák kivételével, a nap bármely szakaszában.
Jó választás a diétázóknak, mivel alacsony a kalória- és zsírtartalma, viszont a magas rosttartalma miatt tovább tart a felszívódása, ami hosszabb ideig ad jóllakottság érzetet, így nem kell nasikhoz nyúlni 😊
Rendszeres fogyasztásával normalizálható a vérnyomás ingadozása is.
Kutatások szerint, Európa lakossága szelénhiányos. A szelén egy olyan ásványianyag, amelyből igaz, csak kis mennyiségre van szükségünk, viszont nélkülözhetetlen szervezetünk számára. A csicseriborsó szeléntartalma hozzásegít ennek beviteléhez. A szelén fontos szerepet tölt be a hormonszabályozásban, az agyműködésben. Hiánya fáradtságot okozhat, pajzsmirigy problémákhoz és daganatos megbetegedésekhez vezethet. Emellett számtalan további probléma kialakulásának forrása is lehet.
Folsav segít megelőzni a sejtek mutációját, a rákos sejtek kialakulását.
Csicseriborsó esetleges káros mellékhatása
Az egyetlen negatív mellékhatása, hogy a többi hüvelyes növényhez hasonlóan a csicseriborsó is puffadást okozhat. Ennek a kellemetlen mellékhatásnak a csökkentéséhez mindenképp fontos a fent említett eljárást alkalmazni (áztatás, lehetőség szerint kuktában főzés). De ha mindezek ellenére tapasztalnánk a puffadást, léteznek nagyon hatásos gyógynövények, amelyek segíthetnek a probléma megoldásában: édeskömény, ánizs, borsmenta. Az alábbiak egyikéből fogyasszunk el egy csésze teát.
Amit még érdemes tudni, hogy a csicseriborsó allergiás tüneteket válthat ki. Így akik allergiások más növényekre, legyenek óvatosak vele. Valamint a csicseriborsó purint tartalmaz, amely húgysavképző hatású, így köszvényt, epekövet okozhat.
Egy szó, mint száz, a csicseriborsó rendszeres fogyasztásával nagyban hozzájárulunk szervezetünk egészséges, optimális működéséhez és betegségek kialakulásának megelőzéséhez.
Forrás:
Lektinek és az autoimmun betegségek kapcsolata / YouTube
